Melyek az okai a szabályozószelepek tömítési teljesítményének csökkenésének?
Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?
V: A szabályozószelepek csökkentett tömítési teljesítménye közegszivárgáshoz vezet, ami veszélyezteti a folyamatszabályozás pontosságát és az üzembiztonságot. A kiváltó okok két fő típusra oszthatók: belső szivárgás és külső szivárgás. Ezért célzott elemzésekre és megoldásokra van szükség.
01.Belső szivárgás
A leggyakoribb ok a szelepmag és az ülés tömítőfelületeinek meghibásodása. Ez egyrészt abból adódhat, hogy a szelepmag/ülék hosszan tartó eróziója a nagy nyomáskülönbségek és a részecskékkel terhelt közeg miatt karcolásokat, lyukakat és kavitációt okozhat. [1] erózió a tömítőfelületeken. Másrészt ez a tömítőszerkezet rossz kompatibilitásából fakadhat, például a lágy tömítések deformálódását nagy nyomású körülmények között vagy a tömítőfelületek korrózióját, amely az erősen korrozív közegekhez való korrózióálló anyagok kiválasztásának elmulasztása miatt következhet be.
02.Külső szivárgás
Az okok elsősorban két fő kategóriába sorolhatók: a tömítés tömítés meghibásodása (pl. a tömítés elöregedése vagy kopása, nem megfelelő beszerelés) és a tömítés meghibásodása a szelepház csatlakozásainál (pl. tömítés elöregedése, öntési hibák a szeleptestben).
A fenti lehetséges okokra válaszul a csökkentett tömítési teljesítményű szabályozószelepeken célirányos karbantartás végezhető.
(1) Cserélje ki az elöregedett vagy sérült csomagolást. Válassza ki a megfelelő csomagolási típust a hordozó jellemzői és a működési feltételek alapján, például grafitgyűrűs csomagolást magas hőmérsékletű hordozókhoz vagy PTFE csomagolást korrozív hordozókhoz.
(2) Helyezze vissza megfelelően a csomagolást. Biztosítsa a megfelelő meghúzási erőt, és hogy a tömítés egyenletesen illeszkedjen a szárhoz és a tömítőkamrához.
(3) Ellenőrizze a szelepszár felületét. Ha horzsolást vagy korróziót talál, javítsa meg vagy cserélje ki a szárat.
(4) Ha a tömítőszerkezetben hibás, például sérült tömszelence, javítsa meg vagy cserélje ki a felső motorháztető megfelelő alkatrészeit.
[1]Kavitáció: Amikor folyadék áramlik át egy fojtóelemen, például egy vezérlőszelepen, a helyi nyomás az aktuális hőmérsékleten a telített gőznyomás alá vagy alá esik, ami a folyadék elpárologtatását és buborékok képződését okozza. Amint a folyadék a magasabb nyomású alsó tartományba kerül, ezek a buborékok gyorsan összeomlanak, intenzív lökéshullámokat és mikrosugarakat generálva. Ez a jelenség a berendezés zajához, vibrációhoz és kavitációs eróziós károsodáshoz vezet.
Miért lép fel zaj a vezérlőszelep működése közben?
Hogyan lehet fenntartani és megoldani ezt a problémát?
V: Ha zaj lép fel a vezérlőszelep működése közben, először meg kell határoznunk annak típusát és kiváltó okát. A vezérlőszelepek által keltett zaj elsősorban két kategóriába sorolható: a folyadékdinamikus zaj és a mechanikai zaj.
Folyadékdinamikus zaj
Az áramlás okozta zaj a leggyakoribb típus, amely három altípusba sorolható: kavitációs zaj, villogó zaj, valamint turbulencia és örvényzaj.
Kavitációs zaj akkor lép fel, amikor a nyomáskülönbség a szelepen túl nagy lesz, és a fojtópontnál a folyadéknyomás a telített gőznyomás alá esik. Ez buborékok képződéséhez, majd összeomlásához vezet, ami nagyfrekvenciás zajt kelt, a szelepmag kavitációs károsodásával együtt. Villogó zaj akkor lép fel, ha a folyadék nyomása a fojtás után a telített gőznyomás alatt marad, így stabil gáz-folyadék kétfázisú áramlás jön létre. A keletkező turbulencia zajt kelt, ami gyakori a folyékony közegben alkalmazott alkalmazásokban. A turbulenciát és az örvényzajt a fojtónyíláson áthaladó egyenetlen áramlási sebesség okozza, ami örvényleváláshoz vezet. Ez a zaj jelentősen megnövekszik, ha az áramlási sebesség megközelíti vagy meghaladja a hangsebességet, és inkább gázközegben fordul elő.
Mechanikai zaj
A mechanikai zaj két elsődleges forrásból származik: a szelepdugó/szár rezgéséből vagy a szelepmozgató zajából. Alacsony frekvenciájú vibrációs zajra utal, amelyet a szelepdugó oszcillációi okoznak alacsony áramlású működés közben, vagy a szár és a tömítés közötti súrlódásból adódó túlzott hézag vagy a vezetőpersely kopása. Alternatív megoldásként zaj továbbítható a szeleptestre olyan problémák miatt, mint például a pneumatikus membránműködtető elégtelen rugómerevsége, a hajtómű és a fogasléc elhasználódása a dugattyús működtetőben vagy a motorrezonancia egy elektromos működtetőben. Mindkét fent említett zajtípus esetében működési beállításokkal és tervezési fejlesztésekkel mérsékelhető. A forrásnál a zaj elkerülhető a nyomáskülönbség, a nyitási fok és az áramlási sebesség beállításával. A tervezési fejlesztésekkel, mint például a korrózió- és kopásálló anyagok használatával vagy a szelepbevonat geometriájának optimalizálásával a zaj is hatékonyan csökkenthető.
Például a V-nyílású golyósszelepek és az excenteres forgószelepek áramvonalas áramlási útvonalat tartalmaznak az örvényképződés minimalizálása érdekében, míg a lágyülésű szelepdíszek elnyelhetik a turbulencia által kiváltott zaj egy részét.
A folyadékszabályozási folyamatokban a vezérlőszelepek meghibásodásának minimalizálása és megelőzése érdekében elengedhetetlen a szelepek megfelelő kiválasztása és rendszeres karbantartása. Ez magában foglalja a funkcionális követelmények előzetes megerősítését, a kulcsfontosságú paraméterek, például a nyomásesés és az áramlási sebesség kiszámítását; a szelepdugó és -ülék kopásának rendszeres ellenőrzése, az elöregedett tömítés és vezetőperselyek cseréje; a pneumatikus hajtóművek rendszeres lefúvatása, valamint az elektromos működtetők motorjának és hajtóművének ellenőrzése, és így tovább.
Bármilyen szelepre vonatkozó igény esetén forduljon bizalommal a VATTEN！-hoz
